Akos Sziraki - Sculptor & Painter - International Exhibitions

Die Ansage war eigentlich um acht Uhr zu frühstücken.
Um 10 Uhr ging der zweite Wecker um 11 waren wir wach. Geduscht und angezogen erkundeten wir die Gegend und haben bei einer bekannten Dougnut Kette etwas gegessen und einen Kaffe getrunken.
Um 14 Uhr trafen wir uns im Lobby um zur Vernissage zu fahren.
Im Museum angekommen mussten wir feststellen das die meisten Arbeiten umgehangen wurden. Meine war nicht dabei aber meine Nachbarschaft hat sich enorm verändert. Die Ölbilder aus Paraguay sind nicht gerade förderlich für eine Homogene Ansicht.

Immerhin stellen auf dieser Ausstellung 40 Nationen aus und manche Nationen stellen natürlich mehrere Künstler.
UPDATE:
Die Vernissage wurde interessanter weise mit dem Buffet eröffnet. Darauf folgte eine Performance mit jungen Leuten die mit Farbe einen weissen Sockel bespritzt haben. Es wurde von einem Opernsänger im Anschluss mit Geigenbegleitung etwas gesungen und von Tänzerinnen wurde ein traditioneller Tanz aufgeführt. Zum Abschluss kamen die Redner die sich kurz gehalten haben und die Künstler durften diesmal mit den Botschaftern (12 an der Zahl) das Band durchschneiden.
Das Buffet was leergegessen bevor ich hier gerufen habe und ich wurde von vielen jungen Studenten belagert um fragen beantworten zu können. Insgesamt ist die Zeit sehr schnell vorbeigezogen und wir mussten schon bald zum Bus um zur Aftershowparty zu fahren.
Es ist schon sonderbar in Korea italienisches Buffet vorzufinden der auch noch so klein war das die fehlenden Künstler die zum Schluss der Eröffnung endlich ankamen sogar hungrig geblieben sind. Ich habe mich schön mit verschiedenen Künstlern ausgetauscht und den Abend genossen.
Mr. Kang war der Sponsor des den Abends der nach der Rückfahrt zum Hotel uns auf ein Bier eingeladen hatte. Da wir jedoch noch ziemlich hungrig waren wurde auch noch Essen bestellt. Immer mehr Essen, Hähnchen auf Kasseler Art oder Schweinehaut paniert mit Senfdip. Natürlich rief Arvidas aus Litauen das böse Wort, Bondegi, Seidenraupenbabys in scharfer Sauce, und schon durften wir Alle den Scheiss auch probieren. Viele behaupten das schmecke nach Nüsse, ich sage das schmeckt wie Schuhsolen riechen.
Später erfuhren wir das es Uneinigkeiten über das bezahlen des Essens gab, das Trinken war ja gesponsert, uns betraf das aber nicht da wir Gäste sind.
Wir waren um halb vier im Bett...

MÁSODIK NAP. A HOSSZÚ ALVÁS ÉS A KIÁLLITÁS MEGNYITÁSA.

Nyolc órakor reggeli- a megbeszélés szerint.
Tizkor csörög a második vekker, tizenegykor felébredünk. Zuhanyozás, öltözködés, a környék felderitése, egy ismerös Dougnut-zabálóban valami reggeli féle és egy kávé.
Kettökor (14 óra) találkozó a lobbyban, hogy együtt utazzunk a Verniszázsra. A múzeumba megérkezve rögtön szembe tünt, hogy a legtöbb képet átrendezték. Az enyémet ugyan nem, de a szomszédságom ugyancsak megváltozott. Az olajképek Paraguayból nem nyujtottak valami egységes megoldást az én képeimmel.
Mindenesetre ezen a kiállitáson negyven ország müvészei állitanak ki és némelyik ország több müvésszel van képviselve.

A kiállitást érdekes módom egy büffével nyitották meg. Ezt egy Performance követte; fiatal müvészek egy kubust szinekkel spricceltek be. Aztán egy operaénekes énekelt hegedükisérettel, majd helybéli táncosnök egy hagyományos táncot mutattak be.
Végül is a megnyitóbeszédek, amit mindenki rövidre fogott, majd a müvészek ezúttal a nagykövetekkel együtt (12 szám szerint) a szalagot elvághatták.

Mielött észbekaptam a büffé már üres volt és körül voltam véve fiatal diákokkal, akik kérdéseikkel elárasztottak...

folytatás:
Mindent összevéve az idö nagyon gyorsan elszaladt, sietnünk kellett a buszhoz az "Aftershowparty"n résztvenni.
Ez valóban egy különös érzes Koreában egy olasz büffét találni, ami méghozzá olyan kicsi volt, hogy a hiányzó müvészek, akik a megnyitó után kiéhezve végre megérkeztek, éhesen maradtak. Én jó beszélgetéseket folytattam más müvészekkel, és élveztem az estét.
Mr. Kang volt az este vendéglátója, aki visszaérkezésünk után a hotelban egy sörre meghivott minket. Mivel mi még meglehetösen éhesek voltunk, kaját is megrendeltek. Egyre több kaját, csirkehúst Kassler-módra, vagy disznóbört panirozva mustárral. Természetesen elkiáltotta Arvidas a gonosz szót; "Bondegi", Sejem-kokon-bébi-(körülbelül igy) csipös szószban, igy mindannyian megpróbálhattuk ezt a szart. Sokan állitották, hogy mogyoró ize van, én állitom ez úgy izlik, mint ahogy cipötalp büzlik.
Késöbb hallottuk, hogy kis vita volt a fizetés miatt, az italokra ott volt a vendéglátónk, de ez minket nem érintett, mi vendégek voltunk.
Fél négykor kerültünk ágyba..

Fotos unter / Fényképek itt:
http://gallery.me.com/artbymyself/100414

Die Reise von Grottenherten nach Frankfurt war lang. Sechs Stunden später saßen wir im Flugzeug und mit ein bisschen Glück hatten wir Plätze mit Beinfreiheit. Mit einer Stunde Verspätung hoben wir ab, die zehn Stunden Flug sind im nu vorbei gewesen.
In Seoul wurden wir schon erwartet mussten aber noch drei Stunden auf andere Künstler warten da wir gemeinsam zum Museum fahren sollten.
Viele Nationen bedeuten auch viele Überraschungen. Eine Polnische Künstlerin ist in Bagdad festgehalten worden da Sie Fieber hatte und durch die Pandemiewarnung nicht weiter reisen durfte. In Helsinki sind sechs Künstler steckengeblieben da das Flugzeug von Finair kaputt war. Die Gouda aus den Niederlanden war die einzige die einen Ersatzflug über Peking erhalten hat. Die anderen fünf Künstler kommen nach der Vernissage am Mittwoch an.
Der Künstler aus Kuba ist schon da, die Leiterin der Organisation ICAA, Lee Bo Suk wurde jedoch von der Polizei vorgeladen und befragt was der Kubaner in Süd Korea machen würde. Jetzt muss sie Täglich Rapport erteilen währen seines Aufenthaltes.

Die Ausstellung wurde ohne viele Diskussionen aufgebaut, meine Arbeit wurde mir aus der Hand genommen und aufgehangen. Ganz neue Erfahrungen hier in Korea.
Von den drei Arbeiten kann ich eine in einer anderen Museum mit ausstellen, da hab ich natürlich sofort zugegriffen und aus dem Triptychon einen Diptychon gemacht.

Wir waren alle froh gegen elf Uhr im Hotel angekommen zu sein. In einem Restaurant in der Nähe haben wir noch ein Bierchen getrunken und sind zu Bett.

ELSÖ NAP. UTAZÁS ÉS A KIÁLLITÁS FELÉPITÉSE A MÚZEUMBAN

Az utazás Grottenhertenböl Frankfurtba hosszú volt. Hat órával késöbb a repülögépen ültünk, és egy kis szerencsével egy jó helyet kaptunk a hoszzú lábainknak. Egy óra késéssel startoltunk, a tiz óra repülés gyorsan eltelt.
Seoulban már vártak ránk, de még három óra hosszat szobroztunk a repülötéren a többi müvész megérkezéséig, mert együtt akartak minket a múzeumba vinni.
Sok nemzetiség sok meglepetést is jelent. Egy lengyel müvésznöt Bagdadban tartottak mert lázas volt és a "Pandemie"-riadó miatt (disznóinfluenza) nem utazhatott tovább. Helzinkiben 6 müvész maradt le, mert a FINAIR-nél valami baj volt. Gouda Hollandiából volt az egyetlen, aki egy repülöt Pekingen keresztül megkapott. A maradék 5 müvész szerdán a Verniszázs után fog megérkezni. A kubai müvész már itt van, az organizáció ICAA vezetönöjét, Lee Bo Sukot viszont a rendörség berendelte és kikérdezte, hogy vajon mit csinál egy kubai müvész Délkoreában. Most naponta be kell számolnia az ittartózkodásáról.

A kiállitás minden féle herce-hurca nélkül lett felépitve, az én munkáimat szabályosan kivették a kezmböl és felakasztották öket. Egészen új tapasztalat itt Koreában.
A három munkából egyet egy másik múzeum ki akart állitani, igy gyorsan megragadtam a lehetöséget, és a Triptychonból egy Diptychont csináltam.
Tizenegy óra felé boldogok voltunk, hogy végre a szállodánkban voltunk. Egy közeli étteremben ittunk még egy söröcskét, és huss az ágyba.

Fotos hier / Fényképek itt:
http://gallery.me.com/artbymyself/100407