Donnerstag, 25. Juni 2009
Day2 - Ausschlafen und die große Vernissage (D/H)
artbymyself, 06:31h
Die Ansage war eigentlich um acht Uhr zu frühstücken.
Um 10 Uhr ging der zweite Wecker um 11 waren wir wach. Geduscht und angezogen erkundeten wir die Gegend und haben bei einer bekannten Dougnut Kette etwas gegessen und einen Kaffe getrunken.
Um 14 Uhr trafen wir uns im Lobby um zur Vernissage zu fahren.
Im Museum angekommen mussten wir feststellen das die meisten Arbeiten umgehangen wurden. Meine war nicht dabei aber meine Nachbarschaft hat sich enorm verändert. Die Ölbilder aus Paraguay sind nicht gerade förderlich für eine Homogene Ansicht.
Immerhin stellen auf dieser Ausstellung 40 Nationen aus und manche Nationen stellen natürlich mehrere Künstler.
UPDATE:
Die Vernissage wurde interessanter weise mit dem Buffet eröffnet. Darauf folgte eine Performance mit jungen Leuten die mit Farbe einen weissen Sockel bespritzt haben. Es wurde von einem Opernsänger im Anschluss mit Geigenbegleitung etwas gesungen und von Tänzerinnen wurde ein traditioneller Tanz aufgeführt. Zum Abschluss kamen die Redner die sich kurz gehalten haben und die Künstler durften diesmal mit den Botschaftern (12 an der Zahl) das Band durchschneiden.
Das Buffet was leergegessen bevor ich hier gerufen habe und ich wurde von vielen jungen Studenten belagert um fragen beantworten zu können. Insgesamt ist die Zeit sehr schnell vorbeigezogen und wir mussten schon bald zum Bus um zur Aftershowparty zu fahren.
Es ist schon sonderbar in Korea italienisches Buffet vorzufinden der auch noch so klein war das die fehlenden Künstler die zum Schluss der Eröffnung endlich ankamen sogar hungrig geblieben sind. Ich habe mich schön mit verschiedenen Künstlern ausgetauscht und den Abend genossen.
Mr. Kang war der Sponsor des den Abends der nach der Rückfahrt zum Hotel uns auf ein Bier eingeladen hatte. Da wir jedoch noch ziemlich hungrig waren wurde auch noch Essen bestellt. Immer mehr Essen, Hähnchen auf Kasseler Art oder Schweinehaut paniert mit Senfdip. Natürlich rief Arvidas aus Litauen das böse Wort, Bondegi, Seidenraupenbabys in scharfer Sauce, und schon durften wir Alle den Scheiss auch probieren. Viele behaupten das schmecke nach Nüsse, ich sage das schmeckt wie Schuhsolen riechen.
Später erfuhren wir das es Uneinigkeiten über das bezahlen des Essens gab, das Trinken war ja gesponsert, uns betraf das aber nicht da wir Gäste sind.
Wir waren um halb vier im Bett...
MÁSODIK NAP. A HOSSZÚ ALVÁS ÉS A KIÁLLITÁS MEGNYITÁSA.
Nyolc órakor reggeli- a megbeszélés szerint.
Tizkor csörög a második vekker, tizenegykor felébredünk. Zuhanyozás, öltözködés, a környék felderitése, egy ismerös Dougnut-zabálóban valami reggeli féle és egy kávé.
Kettökor (14 óra) találkozó a lobbyban, hogy együtt utazzunk a Verniszázsra. A múzeumba megérkezve rögtön szembe tünt, hogy a legtöbb képet átrendezték. Az enyémet ugyan nem, de a szomszédságom ugyancsak megváltozott. Az olajképek Paraguayból nem nyujtottak valami egységes megoldást az én képeimmel.
Mindenesetre ezen a kiállitáson negyven ország müvészei állitanak ki és némelyik ország több müvésszel van képviselve.
A kiállitást érdekes módom egy büffével nyitották meg. Ezt egy Performance követte; fiatal müvészek egy kubust szinekkel spricceltek be. Aztán egy operaénekes énekelt hegedükisérettel, majd helybéli táncosnök egy hagyományos táncot mutattak be.
Végül is a megnyitóbeszédek, amit mindenki rövidre fogott, majd a müvészek ezúttal a nagykövetekkel együtt (12 szám szerint) a szalagot elvághatták.
Mielött észbekaptam a büffé már üres volt és körül voltam véve fiatal diákokkal, akik kérdéseikkel elárasztottak...
folytatás:
Mindent összevéve az idö nagyon gyorsan elszaladt, sietnünk kellett a buszhoz az "Aftershowparty"n résztvenni.
Ez valóban egy különös érzes Koreában egy olasz büffét találni, ami méghozzá olyan kicsi volt, hogy a hiányzó müvészek, akik a megnyitó után kiéhezve végre megérkeztek, éhesen maradtak. Én jó beszélgetéseket folytattam más müvészekkel, és élveztem az estét.
Mr. Kang volt az este vendéglátója, aki visszaérkezésünk után a hotelban egy sörre meghivott minket. Mivel mi még meglehetösen éhesek voltunk, kaját is megrendeltek. Egyre több kaját, csirkehúst Kassler-módra, vagy disznóbört panirozva mustárral. Természetesen elkiáltotta Arvidas a gonosz szót; "Bondegi", Sejem-kokon-bébi-(körülbelül igy) csipös szószban, igy mindannyian megpróbálhattuk ezt a szart. Sokan állitották, hogy mogyoró ize van, én állitom ez úgy izlik, mint ahogy cipötalp büzlik.
Késöbb hallottuk, hogy kis vita volt a fizetés miatt, az italokra ott volt a vendéglátónk, de ez minket nem érintett, mi vendégek voltunk.
Fél négykor kerültünk ágyba..
Fotos unter / Fényképek itt:
http://gallery.me.com/artbymyself/100414
Um 10 Uhr ging der zweite Wecker um 11 waren wir wach. Geduscht und angezogen erkundeten wir die Gegend und haben bei einer bekannten Dougnut Kette etwas gegessen und einen Kaffe getrunken.
Um 14 Uhr trafen wir uns im Lobby um zur Vernissage zu fahren.
Im Museum angekommen mussten wir feststellen das die meisten Arbeiten umgehangen wurden. Meine war nicht dabei aber meine Nachbarschaft hat sich enorm verändert. Die Ölbilder aus Paraguay sind nicht gerade förderlich für eine Homogene Ansicht.
Immerhin stellen auf dieser Ausstellung 40 Nationen aus und manche Nationen stellen natürlich mehrere Künstler.
UPDATE:
Die Vernissage wurde interessanter weise mit dem Buffet eröffnet. Darauf folgte eine Performance mit jungen Leuten die mit Farbe einen weissen Sockel bespritzt haben. Es wurde von einem Opernsänger im Anschluss mit Geigenbegleitung etwas gesungen und von Tänzerinnen wurde ein traditioneller Tanz aufgeführt. Zum Abschluss kamen die Redner die sich kurz gehalten haben und die Künstler durften diesmal mit den Botschaftern (12 an der Zahl) das Band durchschneiden.
Das Buffet was leergegessen bevor ich hier gerufen habe und ich wurde von vielen jungen Studenten belagert um fragen beantworten zu können. Insgesamt ist die Zeit sehr schnell vorbeigezogen und wir mussten schon bald zum Bus um zur Aftershowparty zu fahren.
Es ist schon sonderbar in Korea italienisches Buffet vorzufinden der auch noch so klein war das die fehlenden Künstler die zum Schluss der Eröffnung endlich ankamen sogar hungrig geblieben sind. Ich habe mich schön mit verschiedenen Künstlern ausgetauscht und den Abend genossen.
Mr. Kang war der Sponsor des den Abends der nach der Rückfahrt zum Hotel uns auf ein Bier eingeladen hatte. Da wir jedoch noch ziemlich hungrig waren wurde auch noch Essen bestellt. Immer mehr Essen, Hähnchen auf Kasseler Art oder Schweinehaut paniert mit Senfdip. Natürlich rief Arvidas aus Litauen das böse Wort, Bondegi, Seidenraupenbabys in scharfer Sauce, und schon durften wir Alle den Scheiss auch probieren. Viele behaupten das schmecke nach Nüsse, ich sage das schmeckt wie Schuhsolen riechen.
Später erfuhren wir das es Uneinigkeiten über das bezahlen des Essens gab, das Trinken war ja gesponsert, uns betraf das aber nicht da wir Gäste sind.
Wir waren um halb vier im Bett...
MÁSODIK NAP. A HOSSZÚ ALVÁS ÉS A KIÁLLITÁS MEGNYITÁSA.
Nyolc órakor reggeli- a megbeszélés szerint.
Tizkor csörög a második vekker, tizenegykor felébredünk. Zuhanyozás, öltözködés, a környék felderitése, egy ismerös Dougnut-zabálóban valami reggeli féle és egy kávé.
Kettökor (14 óra) találkozó a lobbyban, hogy együtt utazzunk a Verniszázsra. A múzeumba megérkezve rögtön szembe tünt, hogy a legtöbb képet átrendezték. Az enyémet ugyan nem, de a szomszédságom ugyancsak megváltozott. Az olajképek Paraguayból nem nyujtottak valami egységes megoldást az én képeimmel.
Mindenesetre ezen a kiállitáson negyven ország müvészei állitanak ki és némelyik ország több müvésszel van képviselve.
A kiállitást érdekes módom egy büffével nyitották meg. Ezt egy Performance követte; fiatal müvészek egy kubust szinekkel spricceltek be. Aztán egy operaénekes énekelt hegedükisérettel, majd helybéli táncosnök egy hagyományos táncot mutattak be.
Végül is a megnyitóbeszédek, amit mindenki rövidre fogott, majd a müvészek ezúttal a nagykövetekkel együtt (12 szám szerint) a szalagot elvághatták.
Mielött észbekaptam a büffé már üres volt és körül voltam véve fiatal diákokkal, akik kérdéseikkel elárasztottak...
folytatás:
Mindent összevéve az idö nagyon gyorsan elszaladt, sietnünk kellett a buszhoz az "Aftershowparty"n résztvenni.
Ez valóban egy különös érzes Koreában egy olasz büffét találni, ami méghozzá olyan kicsi volt, hogy a hiányzó müvészek, akik a megnyitó után kiéhezve végre megérkeztek, éhesen maradtak. Én jó beszélgetéseket folytattam más müvészekkel, és élveztem az estét.
Mr. Kang volt az este vendéglátója, aki visszaérkezésünk után a hotelban egy sörre meghivott minket. Mivel mi még meglehetösen éhesek voltunk, kaját is megrendeltek. Egyre több kaját, csirkehúst Kassler-módra, vagy disznóbört panirozva mustárral. Természetesen elkiáltotta Arvidas a gonosz szót; "Bondegi", Sejem-kokon-bébi-(körülbelül igy) csipös szószban, igy mindannyian megpróbálhattuk ezt a szart. Sokan állitották, hogy mogyoró ize van, én állitom ez úgy izlik, mint ahogy cipötalp büzlik.
Késöbb hallottuk, hogy kis vita volt a fizetés miatt, az italokra ott volt a vendéglátónk, de ez minket nem érintett, mi vendégek voltunk.
Fél négykor kerültünk ágyba..
Fotos unter / Fényképek itt:
http://gallery.me.com/artbymyself/100414
... comment
